Minden vegán lelkes környezetvédő?

Vannak, akik csak nem szeretik a vegyes étrendet és vannak, akik tudatosan, a jövő generációira gondolva és saját egészségük érdekében is inkább áttérnek a vegán, teljesen növényi alapanyagú étrendre. Az élelmiszerek szállítása során fellépő környezeti terhelés, az élelmiszerek előállításához szükséges víz mennyisége és a közben kibocsátott üvegházhatású gázok jelentősen hozzájárulhatnak környezetünk rombolásához. A vegánok a vegetáriánusokkal ellentétben semmilyen állati eredetű táplálékot nem vesznek magukhoz. Nem megengedettek a tejtermékek, méz vagy a tojás fogyasztása. Vajon tényleg használ-e ez a törekvés az ökológiai lábnyomunk csökkentésére vagy hatása elhanyagolható?

Az első vegán társaságot az angol Donald Watson alapította 1944-ben, de csak a ’60-as években kezdett a köztudatban is megjelenni, bár kizárólag növényi alapanyagokon már korábban is éltek emberek, általában a szegénység miatt. Manapság sem feltétlen az egészséges életmód és bolygónk életben tartása a cél. Sokan azért pártolnak ezen étrend mellé, mert pl. tej- vagy tojásallergiájuk ezt megköveteli. Számos ételallergia igényli még a nagyüzemi élelmiszer termelés elhagyását.

De nézzük egész konkrétan a növényi táplálkozás környezetre gyakorolt hatásait a vegyes táplálkozáshoz képest.

Üvegházhatású gázok szerint

Az ábra azt mutatja, hogy a bio (organic) és a hagyományos (conventional) étrend 1 főre vetítve mennyi üvegházhatású gázzal terheli a környezetet a különböző táplálkozási szokások (vegán, vegetáriánus és vegyes étrend) mellett. A környezeti terhelés pedig egy átlagos autó km-kénti kibocsátásában van megadva.

Az arányok sokkolóak. Gondolj bele, hogy ha minden ember vegán lenne, akkor fajunk környezeti terhelése a jelenlegi szint 13,3%-ra esne vissza!

Előállításhoz szükséges édesvíz szerint

A Földön található vízkészlet 3%-a édesvíz, melynek csak 1%-a alkalmas fogyasztásra. Míg egy kg vegán étel előállításához 98 gallon víz kell (1 gallon = 3,785 l), addig a csirkehúshoz 330 és a marhahúshoz 1200. Az édesvíz készletünk 70%-át a mezőgazdaságban használják fel. A hús és a növényi élelmiszerek előállításának vízigénye több tízszerese az előbbi javára.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az élelmiszer tömegéhez viszonyított vízigény számai picit csalókák, mivel ezeknek az élelmiszer fajtáknak eltérő a kalória tartalmuk, de a különbség így is szembetűnő.

Termék    Vízfelhasználás (liter/kg)
Sertéshús    5988
Marhahús    15415
Csirkehús    4325
Bárányhús    10412
Burgonya    287
Rizs    2497
Alma    822
Paradicsom    214
Banán    790
Fehér kenyér    1608
Sajt    3178
Tojás    3267
Csokoládé    17196

Forrás: http://www.waterfootprint.org/